Pannon Borrégió Dél-Dunántúl

Pécsi-Szekszárdi-Villányi-Tolnai

Pannon Borrégió Dél-Dunántúl

Pécsi Borvidék

A pécsi borvidék a Baranyai-dombság a Mecsek és a Mórágyi-rög déli lejtőin terül el. Alapvetően két párhuzamos nyugat-keleti csapású zóna alkotja, amelyek közül az északi Szigetvártól-Mecseknádasdig, a déli Keszü községtől egészen a Dunáig, Mohács városáig húzódik.

Közigazgatásilag Baranya megyében fekszik. A Pécsi Versendi és a Szigetvár körzetében található települések szőlőkataszter szerinti I. és II osztályú határrészei tartoznak a borvidékbe.

A Pécsi borvidék teljes termőterülete 6998 ha amelyből 6416 ha az I. osztályú kategóriába sorolható. Megdöbbentő, hogy a magas kvalifikációjú területen mindössze, 673 ha-t telepítették be szőlővel.

A Mecsekalja hazánk szubmediterrán jellegű legmelegebb, leghosszabb tenyészidejű borvidéke. Éghajlata csak a Villányi-hegységhez hasonlítható. A forró napsütéses nyarat általában enyhe tél követi, ritka fagyokkal. A déli lejtőket az északi szelektől a Mecsek hegylánca védi. A csapadék mennyisége kevés, vízben szegény terület.

A pécsi körzetben perm korú vörös homokköveken negyedidőszaki löszön tipikus barna erdei talajok alakultak ki. A versendi és szigetvári körzetek szőlőhegyeinek magját a Pannon-tó agyagos-homokos üledékei építik fel, amelyben lösz települ. Jellemző talajtípusok a löszvályog.

Ajánlott fehér fajtái a Chardonnay, Cirfandli, Olaszrizling, Sauvignon Blanc, a kékszőlő fajták közül a Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot és a Kékfrankos.

A borvidék borai lágyak, teltek, sokszor valóban mediterrán jelleget öltenek. Visszafogott illat és ízvilág, magas alkoholtartalom, jó egyensúly jellemzi őket, de szélesen ívelt a borok világa.

Szekszárdi borvidék

A szekszárdi borvidék a Tolna-Baranyai dombság és a Duna-menti síkság között terül el, a Sárköztől nyugatra. Bár a táj hivatalos geográfia szerint csak ,,dombságnak” minősül, a szekszárdi lokálpatrióta és az ínyenc borkóstoló egyaránt  "Szekszárdi- hegynek” nevezi ezt a borvidék központjában helyet, foglaló magaslatot.

A Szekszárdtól-Bátáig követhető észak-déli irányú vonulat keleti oldalán húzódnak azok a szőlőtermő dűlők, amelyek oly híressé tették ezt a tájat. Ezen a keleti lejtőn találjuk a híres öcsényi, decsi, sárpilisi szőlőhegyeket is noha a névadó faluk 3-5 km-rel arrébb a Duna egykori árterén terülnek el. A borvidék közigazgatásilag Tolna megyében található. Alsónána, Alsónyék, Béta, Bátaszék, Becs, Harc, Medina, Mórágy, Öcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba, településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II osztályú határrészei alkotják a borvidéket. A szekszárdi borvidék teljes termőterülete ma 6001 ha amelyből 3789 ha I. osztályú besorolást kapott. A tényleges szőlőültetvények 2255 ha-t foglalnak el.

A Szekszárdi borvidéken mérsékelt kontinentális éghajlat uralkodik: a telek enyhék, a nyarak melegek. Nagy a hőösszeg és a napbesugárzás, ezekkel szemben kevés a csapadék. Emiatt kedvezőtlen években helyenként az aszály káros hatásával kell számolni. A meleg éghajlatra való tekintettel a tavaszi és az őszi fagyok ritkán tesznek kárt az ültetvényekben. Ez az olyan fagyérzékeny szőlőfajtáknál, mint pl. Kadarka és a Merlot rendkívül fontos szempont. A viszonylag enyhe, száraz éghajlat miatt az őszi hónapok melegebbek, szárazabbak, és a szőlőfürtök sem olyan könnyen rothadnak, ami különösen a vörösbort adó szőlőfajták termesztésében rendkívül nagy előny. A tél sokkal rövidebb és kevésbé zord, mint a kontinentális klímájú Alföldön. Szekszárd az egyik leghosszabb tenyészidőszakú magyarországi borvidék.

A szekszárdi dombság vastag lösztakarója kitűnő alapot biztosít a vörösbortermelésre, kedvező talajok képződésére. A löszön mintegy 10 000 évvel ezelőtt a halocénben löszvályog, homokos kőzettörmelékes vályogtalaj, kisebb részben pannon homokkal kevert lösz alakult ki. A szőlőtermelés szempontjából rendkívül szerencsés, hogy a lösz mindig tartalmaz legalább 5-7% aktívmeszet, de előfordulnak talajok akár 10-30% mésztartalommal is. Ez lényegesen gazdagabb, komplexebb ízvilágot kölcsönöz a bornak, mint pl. a mészben szegény homokos talajok. A geresdi dombvidékhez tartozó területen agyagbemosódásos barna erdőtalajok is megjelennek.

Szekszárdi kékszőlő fajták: Kékfrankos, Zweigelt, Merlot, Cabernet Franc, Kadarka, Cabernet Sauvignon, Pinot Noir, Syrah.

A fehér fajták közül hagyományosan az Olaszrizling, újabban Chardonnay, Viognier, Rajnai rizling, Ezerfürtű kerül leginkább palackba.

A területet elsősorban vörösbora tette és teszi híressé. Savainak élénksége és eleganciája sok hívet szerzett már a szekszárdi boroknak. A hagyományosan könnyebb, fűszeres ízű kadarka mellett a kékfrankos, a merlot, cabernet fajták már bizonyítottak. Talán klimatikus adottságok miatt a cabernet sauvignon kevésbé érzi jól magát e tájon, bár figyelemre méltó kivételek minden évjáratban adódnak. Sima struktúra, barátságos tanninok, sok gyümölcsösség, ezek a fő jellemzők. A táj fehér borai lágyak, teltek, néha kissé lomhának tűnhetnek. Magas koncentrációjú erősen terméskorlátozott szőlőből persze itt is lehet nagy értékű fehér borokat készíteni.

Villányi Borvidék

Magyarország déli részén a Mecsek hegység lejtőiről délkeleti irányban az országhatár mentén fekszik a Villányi hegység déli és keleti lejtőin. Villány és Siklósi körzetre tagozódik, az alábbi községeket magába foglalva.

Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd

Siklósi körzet: Bise, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Mánfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Tórony, Vokány településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II osztályú határrészei.

Jammertal, Ördögárok, Csillagvölgy, Kopár, Konkoly, Zuhánya, Imre-völgy. Legimpozánsabb hegye a Szársomlyó.

Szőlőtermelésre alkalmas terület a borvidéken a termőhelyi kataszter osztályba sorolása szerint összes lehetséges telepítési terület: 1522 ha ebből I. osztályú 2911 ha. A Jelenleg beépített terület 2000 ha.

Szubmetiterrán jellegű mikroklíma jellemzi, ez az ország tavasszal legkorábban felmelegedő tája. A napsütéses órák száma rendkívül magas (2100 óra is lehet), a nyár forró, a tél enyhébb. Azok a szőlőfajták érnek itt be teljesen, amik az ország más részén nem képesek erre.

Triász dolomiton, márgán, júra és kréta korú mészkövön települő, vályogos, barna erdőtalajon, néhol homokos lösztalajokon terem a villányi bor.

Annak ellenére, hogy Villányt mindenki igazi vörösboros tájnak tudja, és tartja számon, a legnagyobb területen telepített szőlőfajta az Olaszrizling (360 ha). A fehér fajták közül a Chardonnay, Rajnai rizling, Hárslevelű, Rizlingszilváni, Tramini, telepítései jelentősek. A késszőlők közül a Kékoportó, Cabernet Sauvignon, Kékfrankos, Zweigelt, Cabernet Franc és a Merlot vannak jelen. Újabban a Pinot Noir és a Kadarka valamint Csókaszőlő  ültetvényekkel is találkozunk. Ezek a  fajták jelen voltak már a borvidéken, csupán a háború utáni szunnyadás időszakát élték.

A fehér és vörösborokat adó szőlőfajták aránya majdnem kiegyenlített a borvidéken, de körzetenként eltérő fehérborokat adó fajták inkább Siklós, a kékszőlők pedig Villány környékén dominálnak, ennek ellenére az uralkodónak mégis a vörösborokat tekintjük. A villányi vörösborokat a kékoportó lágysága teszi közkedvelté, ennek a fajtának a borai a szüretet követő évben elfogyasztandók. A jóval magasabb sav és tannin tartalommal szüretelhető fajták borai alacsony tőketerhelés és nagy koncentráció mellett hosszas fahordós érlelést igényelnek, valódi értékeiket 5-6 éves korukban kezdik el megmutatni. Az átlagosnál hosszabb érlelési idővel kell számolni az új égetett kishordókban tartott cabernet alapú boroknál, melyek a fogyasztó türelmét meghálálják. Ezek a borok nagytestűek, az 1997-et követő évjáratokból származó borok várhatóan 15-20 éves korukban élvezetesek lehetnek majd. Ezeknek a leginkább Bordeaux-i stílusú boroknak némelyike a világ legkeresettebb vörösborai mellett is megállják a helyüket. A Siklósi fehérborok savakban viszonylag szegények de alkoholban és extrakttartalomban gazdagok. Bennük elsősorban ne üdeséget, hanem a teltséget keressük. Elsőként az országban, Villányban borvidéki szintű bortörvény született. Itt többek között meghatározásra kerülnek a borvidéki kategóriák. ,,Villányi Védett Eredetű Classic Bor” illetve, "Villányi Védett Eredetű Prémium Bor”, Tájbor, Asztalibor. Valamint a felhasználható szőlőfajták a tőketerhelés, a szüret, a bor érlelés módja és a borvidéki minősítő bizottság összetétele is meg lett nevezve.

Tolnai borvidék

Közigazgatásilag Tolna megyében földrajzilag a Tolnai-Dombságon és a Mezőföld délkeleti részén terül el három elkülönült körzetben.

Tolnai körzetben: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Tengelic, és Tolna.

Völgységi körzetben: Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Buzs, Györe, Izmény, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi, és Nagymányok.

Tamási körzet: Aba, Felsőnyék, Hőgyész, Igar, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Seregélyes, Simontornya, Szabadbattyán, Szabadhídvég, Tamási, Tolnanémedi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei alkotják a borvidéket.

Teljes termőhelyi területe 11324 ha amelyből 7362 ha I. osztályú. A szőlőültetvények 2636 ha–on terülnek el, ami azt mutatja, hogy a telepítés lehetőségei még messze nincsenek kihasználva.

Mérsékelten kontinentális éghajlatú terület. A szekszárdi borvidékhez mérten a nyugatabbra fekvő Völgység és Észak-Tolna valamivel hűvösebb és csapadékosabb éghajlattal bír, míg a Mezőföld déli része melegebb, szárazabb, hangsúlyosabban kontinentális klímájú, az Alföldre emlékeztető. Csapadék viszonya az általában aszályos Szekszárdi borvidékhez viszonyítva valamivel kedvezőbbek.

A borvidék talajai meglehetősen egységesek. A löszön a holocénban löszvályog vagy barna erdei talaj. Tengelic és Tolna környékén homokos kőzettörmelékes vályogtalaj  alakult ki.

Legfontosabb fehér borszőlő fajtái a Tramini, Zöld veltelini, Rajnai rizling.

Kékszőlő fajtái: a Cabernet Franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Merlot, Pinot Noir, Zweigelt.

A tolnai vörös borok zömében lágyak, kedvesek, sima struktúrájának és visszafogott tannin tartalmúak. Ezzel szemben a fehér borok gondos szüret mellett finoman vegetális illat és ízjegyeket, szép savakat tudnak felmutatni.

Pannon Borrégió Dél-Dunántúl bor személyesen

Címkék: Dél-Dunántúl
Borok, Gyümölcslevek rendelése